#Egy másik közgazdaság

Lehetünk mástól boldogok, mint a növekedés hajszolásától?

Lehetünk mástól boldogok, mint a növekedés hajszolásától?

Ha nem a növekedés lenne a legfontosabb célja a gazdaságpolitikának, akkor mi lehet a fontosabb? Van-e esély a túlfogyasztás visszafogására, vagy ez a környezetvédők és a baloldali álmodozók beteljesületlen vágya marad? Egyáltalán, mi a közgazdaságtani alapja annak az ötletnek, hogy a folyamatos növekedés és még több fogyasztás helyett más célokat keressünk? Ennek a hátterét mutatjuk be a gazdasági elméletekkel foglalkozó sorozatunk mostani részében.

Közgazdászok keresik, mi kell ahhoz, hogy legalább egy hétig tartsuk az újévi fogadalmat

Közgazdászok keresik, mi kell ahhoz, hogy legalább egy hétig tartsuk az újévi fogadalmat

Hétfőkön, a munka- vagy tanítási szünet végén ugrik meg a fogadalmat tévők száma, január 1-je pedig mindent ver. Sokan kutatták a jelenség hátterét, aztán jöttek a közgazdászok, kimutatták, hogy milyen gazdasági racionalitás miatt vannak ilyen fogadalmak, mit lehet tenni azért, hogy hosszabb ideig betartsák azokat, és még arra is választ adtak, miben kapcsolódik a siker a focicsapathoz, amelyet a fogadalmat tévő a legjobban utál.

Ezektől a számoktól retteghetnek a politikusok

Ezektől a számoktól retteghetnek a politikusok

Ha a gazdaság helyzete romlik, általában a kormányon lévő politikusok újraválasztási esélye is gyengül – de van-e erre bármilyen általános törvényszerűség? Közgazdászok, politológusok és statisztikusok egész sora kereste a választ arra: azonkívül, hogy nyilván gyengíti a hatalmon lévőket a gazdaság rossz teljesítménye, lehet-e modellezni, hogy mennyivel? Mondhatunk-e olyat, hogy ha 1 százalékponttal nő az infláció, akkor X százalékkal népszerűtlenebb lesz a kormánypárt? Egyáltalán, melyik mutatókat figyeljük?

Jobban dolgozik, aki élvezte a céges karácsonyi bulit?

Jobban dolgozik, aki élvezte a céges karácsonyi bulit?

Segít-e a munkahelyi teljesítmény növelésében, ha az év végén közös ünneplések is vannak? Hol csúsznak félre a csapatépítő tréningek? Miért lehet igazán fontos a munkahely számára, hogy hova teszik a kávégépet? És egyáltalán, fontosabb a folyamatos teljesítményértékelés, mint a csocsóasztal? Amióta egyre többet foglalkoznak azzal, hogyan érezhetik a dolgozók jobban magukat, a csapatépítés nagy kérdései is sok figyelmet kapnak.

Nagynak érzi az inflációt? Fontos tudnia, hogy ettől még nagyobb lehet

Nagynak érzi az inflációt? Fontos tudnia, hogy ettől még nagyobb lehet

Amíg a munkanélküliségnél vagy a gazdasági növekedésnél csak a népszerűségre hajtó politikusoknak fontos az, hogy mit éreznek az emberek, az inflációt még jobban gerjesztheti az, ha sokan tényleg durvának érzik az áremelkedést, ahogy az is, ha továbbra is nagy drágulást várnak. Az inflációérzékelés és az inflációs várakozás egészen más, mint maga az infláció, és gyakran még fontosabbak is.

Hogyan lehet kiszámolni, mekkora gazdasági kárt okozhat a klímakatasztrófa?

Hogyan lehet kiszámolni, mekkora gazdasági kárt okozhat a klímakatasztrófa?

Ijesztően nagy számokat olvashatunk arról, mekkora lehet a klímaváltozás okozta kár, de hogy jönnek ki ezek a számok? Egyáltalán, miként lehet a gazdasági modellekbe belerakni a környezet változásának hatásait? Az ezzel kapcsolatos közgazdasági kutatások már akkor megindultak, amikor a legnagyobb szennyező cégek még tagadták, hogy bármi kárt okoznának.

Mennyivel rosszabb döntéseket hoz az, akin nagy a nyomás?

Mennyivel rosszabb döntéseket hoz az, akin nagy a nyomás?

Szép lenne a világ, ha minden döntés jól átgondolt volna, de aki nagy nyomás alatt van, nem mindig dönt racionálisan. Nem csak a szűk határidő vagy a nagy tét zavarhatja bele az embert olyan helyzetbe, amikor nagy stresszben kell döntenie – mutatták ki a téma kutatói, akik arra is rájöttek, a kockázatokhoz egész másképp hozzáálló embereknek is vannak közös sémáik, amikor hirtelen kell döntést meghozniuk.

Közgazdasági Nobel-díj járt az ötletért, hogyan végezhetünk emberkísérletet önkéntesek nélkül is

Közgazdasági Nobel-díj járt az ötletért, hogyan végezhetünk emberkísérletet önkéntesek nélkül is

Szigorúan tilos egy gyógyszert úgy piacra dobni, hogy előtte önkéntesek ezrein ne tesztelték volna a hatást, bezzeg egy adótörvényt, ami legalább annyi emberre hat, simán megszavazhatnak. Mit lehet ezzel kezdeni? Hogy tehet egy kutató kontrollcsoportos vizsgálat nélkül bármilyen állítást a minimálbérről vagy a migrációról? Az ilyen kérdésekre adott válasz ért idén közgazdasági Nobel-díjat.

Miért mentsen meg az állam egy nagy céget, ha a vezetői felelőtlenek voltak?

Miért mentsen meg az állam egy nagy céget, ha a vezetői felelőtlenek voltak?

Legutóbb a kínai ingatlanóriás, az Evergrande csődközeli helyzete miatt beszéltek arról, mi történik, ha a pénzügyi piac egy nagy szereplője összeomlik. A közgazdászok is sokat gondolkoztak azon, mi a teendő ilyenkor, meg lehet-e határozni azt a méretet, amely felett már jobban megéri egy nagy céget megmenteni, mint hagyni, hogy a piac törvényei alapján bedőljön a túl sokat kockáztató vállalat.

IgNobel 2021: Minél kövérebb a kormány, annál korruptabb az ország

IgNobel 2021: Minél kövérebb a kormány, annál korruptabb az ország

Tizenöt ország összesen 299 miniszterének testtömegindexét becsülte meg az idei IgNobel-díj gazdasági kategóriájának díjazottja, és arra jutott, szignifikáns kapcsolat mutatható ki egy kormány tagjainak elhízottsága, valamint az ország korrupciójának szintje között.

A kevés szabadidő a pénz hiányánál is nagyobb károkat okozhat

A kevés szabadidő a pénz hiányánál is nagyobb károkat okozhat

Egyre több közgazdász veti fel: nem elég azt vizsgálni, pénzügyileg ki számít szegénynek, ugyanúgy nagy bajban vannak azok, akiknek pénzük ugyan van, épp csak idejük nem marad semmire.

A legjobbat szeretné a munkahelyének? Menjen el nyaralni, és eszébe se jusson a munka!

A legjobbat szeretné a munkahelyének? Menjen el nyaralni, és eszébe se jusson a munka!

Nemcsak a dolgozók, hanem a cégek és a teljes nemzetgazdaság is sokat nyerhet a nyári szabadságokkal. Közgazdászok és pszichológusok abban egyetértenek, hogy nagyjából egy hét szabadság után már érezhetően javul a munkahelyi teljesítmény, és még a visszatérést követő harmadik-negyedik hétben is jobb lehet, mint a pihenés előtt volt. Ahogy abban is: a legnagyobb hibák egyike, amit egy főnök elkövethet, ha hagyja, hogy a szabadságról visszatérő beosztottjaira egyszerre zúduljon rá több száz olvasatlan levél és tucatnyi feladat.

Hogyan duplázzuk meg egy nap alatt egy ország GDP-jét?

Hogyan duplázzuk meg egy nap alatt egy ország GDP-jét?

Nigéria 89, Ghána 63 százalékkal növelte meg egyszer a GDP-jét, Magyarországról eltűnt kétmillió szegény, de lett még 130 ezer dolgozó egy statisztikai újratervezésnél. Az, hogy a gazdasági adatok gyűjtésének és összesítésének elméletét, valamint technikáját is fejlesztik, jó folyamat, de sokszor azt is jelenti: ki kell dobni jó néhány korábbi elemzést a gazdaságról.

A pestis és a spanyolnátha után szárnyalt a gazdaság, így lesz ez a Coviddal is

A pestis és a spanyolnátha után szárnyalt a gazdaság, így lesz ez a Coviddal is

Bármekkora pusztítást okoztak a korábbi járványok, a gazdasági fellendülés nagy volt utánuk. A spanyolnátha cégalapítási hullámot hozott, a pestisnek is köszönhető, hogy a jelzáloghitelezés elterjedt, a túlélők bérei nőttek, a vagyoni egyenlőtlenség pedig több évszázadra szólóan csökkent.

A korábbi válságok csökkentették a nemek közti egyenlőtlenséget, a mostani növeli

A korábbi válságok csökkentették a nemek közti egyenlőtlenséget, a mostani növeli

A koronavírus okozta válság sokkal rosszabbul érinti a nőket, mint a férfiakat, egyre mélyebb a nemek közötti szakadék – állapította meg több felmérés is. Miért? És miként hatottak a korábbi válságok a nemek közötti egyenlőtlenségre? Ezt mutatjuk be a közgazdasági elméletekkel foglalkozó sorozatunk mostani részében.

Felnőttek tömegei is elbuknak az óvodásokkal kipróbált pillecukros türelemteszten

Felnőttek tömegei is elbuknak az óvodásokkal kipróbált pillecukros türelemteszten

Eredetileg 3-5 éveseket vizsgáltak, képesek-e jutalomért önuralmat tanúsítani, de a közgazdászok hamar rájöttek, hogy felnőtt emberek gazdasági döntéseinél is érdemes ugyanezt megfigyelni. És sokan nem teljesítettek valami jól, ami a hitelezésben, a marketingben, de akár az egészségügyi kérdésekben is megmutatkozik.

Megérné-e pénzt osztani annak, aki beoltatja magát?

Megérné-e pénzt osztani annak, aki beoltatja magát?

Járjon-e pénz az oltásért, vagy fizessen büntetőadót az, aki nem oltatja be magát? Közgazdászok már a Covid előtt is vizsgálták a kérdést, amely most nagyon aktuális. Távolinak tűnhet a kapcsolat, de az ügyben érdemes tanácsot kérni környezetvédelmi szakemberektől.

Miért jó az, ha drágul az élet?

Miért jó az, ha drágul az élet?

Magyarországon 3% az inflációs cél – írjuk le, amikor az inflációról vagy a kamatdöntésekről van szó. Természetesnek vesszük a megállapítást (végül is húsz éve van inflációs cél és tizennégy éve ugyanennyi), szinte fel sem tűnik, amikor páran felteszik a kérdést: mégis miért van ez így? Miért jó az, hogy infláció van, miért jó, hogy épp ekkora, és hogyan számolják ki mindezt? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most ezekre mutatjuk be a válaszokat, és azok kritikáit.

Miért nem csak 15 óra az átlagos heti munkaidő?

Miért nem csak 15 óra az átlagos heti munkaidő?

John Keynes még azt remélte, hogy a XXI. század elején 15 óra munka elég lesz hetente a tisztességes megélhetéshez – és valóban vannak kutatások, amelyek szerint sok szellemi dolgozó ennyi időt sem tölt el hatékony munkával a heti 40 óra alatt. De mennyit dolgozunk valójában, és mennyi lenne az ideális munkaidő?

Évi több száz milliárd dollárt bukik a világ, mert nincs szemüvege mindenkinek, akinek kell

Évi több száz milliárd dollárt bukik a világ, mert nincs szemüvege mindenkinek, akinek kell

Nagyot akarunk dobni a gazdaság teljesítményén? Adjunk mindenkinek szemüveget, akinek szüksége van rá! Jobb lehet a munkahelyi teljesítmény és kevesebb a baleset, egyetlen gyereket sem hátráltatna a tanulásban az, hogy rosszul lát. A szemüveg gazdasági hasznát sokan próbálták meg számszerűsíteni, ezt járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében.

1 ... 3 4 5 6 7